Linkek a témában:
Aktuális események a környéken
Keszthely - Keszthely programok, Keszthely látnivalók, Keszthely nevezetességei , Keszthely bemutatása.
Cserszegtomaj légifotókon
Cégünk, a Civertan Grafikai Stúdió közel 400.000 légifelvétele bizonyítja, hogy szeretjük fentről láttatni hazánkat. A légifotók készítése mellett logótervezéssel, weblapkészítéssel, oldal optimalizálással, csomagolástervezéssel is foglalkozik. Kiadványaink közül a Szép Magyarország, a Kertörökségünk és a Fejér megye várai című folyóiratunkat és könyveinket emelnénk ki a látogatók számára!
Kútbarlang
LABIRINTUS A KÚT ALJÁN - Kútbarlang Cserszegtomajon LABIRINTUS A KÚT ALJÁN Kútbarlang Cserszegtomajon A Hévíz és Keszthely között elhelyezkedő Cserszegtomaj, a Dunántúl egyik legszebb területén fekvő, és legnagyobb kiterjedésű községe, mely a Keszthelyi-hegység DNy-i lábánál található. Itt fedezték fel 1930-ban a Cserszegtomaji-kútbarlangot, mely kialakulását, elhelyezkedését és formakincsét tekintve Magyarországon, de Európában is egyedülálló barlangrendszernek számít. Ismeretlen járatok egy kút aljából A mélyben húzódó üregrendszert kútásás során véletlenszerűen találták meg kútásók a község temetője mellett. Akkoriban a kútásás létszükségletnek számított, mivel a környéken igen nehezen lehetett emberi fogyasztásra alkalmas vízhez jutni. Az emberek az így ásott kutak vizét használták mindennapjaikban. A barlang nem rendelkezik természetes, felszínre vezető kijárattal, így ha 1930-ban nem végeztek volna kútásást, sohasem fedezik fel. A kút teljes mélysége 63 méter, melyben a barlang tényleges bejárata 52 méternél nyílt meg. Az akkor 150 méter hosszú barlangban az első bejárások, valamint leírások Rozlozsnyik Pál (1931), és Darnay Béla (1934) nevéhez fűződnek, az akkor megismert szakaszokat Szentes György (1947) mérte fel. A további kutatásokat 1951-ben Leél-Őssy Sándor végzett a barlangban. A budapesti Toldy Ferenc Gimnázium kutatóiból alakult Toldy Barlangkutató Csoport érdeme, hogy 1965-ben kb. 250 méternyi járattal bővült a megismert szakasz hossza. Újabb feltáró kutatásokat 1980-tól az Alba Regia, majd az Acheron Barlangkutató Csoport végzett, térképezéseik után a járatok összhosszúsága 1400 méter lett (1983). Az utóbbi csoport tevékenységéhez később az 1989-ben megalakult cserszegtomaji illetőségű Labirint Barlangkutató Csoport - mai nevén Labirint Karszt- és Barlangkutató Sport Egyesület - is csatlakozott, tagjai jelenleg is kutatják a barlangot. A járatrendszer jelenlegi összhosszúsága 2500 méter. Barlang homokkő- és dolomitrétegek között A Cserszegtomaji-kútbarlang a pannon homokkő és triász dolomit réteghatárán helyezkedik el. Az egykori felszín arculata, és jellegzetességei nagyban hasonlíthattak a mai trópusi mészkőkarsztok formakincséhez. A különbséget a dolomit sajátos legömbölyített bordái jelentették, ellentétben a mai trópusi karsztok tarajos formáival. Az igen erősen tagolt dolomitos térszínre a pannonban vastag, homokos üledék települt, mely egyúttal kitöltötte a karros felszín mélyedéseit, repedéseit. A két kőzet települési határán a pleisztocén időszaki hévforrásos tevékenység végzett döntő barlangkialakító szerepet. A feltörő hévizek az oldható dolomit és az oldhatatlan (át nem eresztő) homokkő között hozták létre a barlang mai szövevényes járatrendszerű arculatát. Erre utal, hogy az üreg boltozatát homokkő, talpszintjét pedig az oldott dolomit képezi. A barlangképző tevékenységek során az egykori felszín negatív lenyomata maradt meg, melyet ma is megtekinthetünk föld alatti túránk során. A járathálózat csaknem vízszintes réteghatáron helyezkedik el, a legnagyobb szintkülönbség mindössze 11 méter. A hévíz visszahúzódása során a termekben forrástölcséreket hagyott maga után, mely teljesen eltömedékelődött az oldási maradékkal, valamint a főtéből leszakadozott homokkőtömbökkel. A kútbarlang járatrendszerére jellemzőek a különböző nagyságú - átlagosan 5-17 méter átmérőjű és 2-7 méter magasságú - termek (pl. Lovassy-, Helikon-, Toldy-, Szürke-, Csoki-, Szabó Pál-Zoltán-terem, Alba Regia- teremcsoport), melyeket szűk, egy jól érlelt sajthoz hasonló bonyolultságú, irányultságát tekintve pedig kiismerhetetlen járathálózatok kötnek össze. Elméletünk szerint, minden nagyobb terem az Őshévíz feltörési pontja lehetett, ugyanakkor a nagyobb termeket körülvevő kuszodás járatok ártérként működhettek. Amikor a hévíz visszahúzódása megtörtént, a föloldott állapotban lévő dolomitot csak a nagyobb termek elnyelő tölcsérein keresztül szállíthatta el, így fordulhatott elő, hogy minden nagyobb terem feküje és az azt körülvevő kuszodák talpszintje között kb. 2 méter szintkülönbség jött létre. Jelenleg e feltételezés alapján végezzük a feltáró kutatásokat a Helikon-teremből induló járatokban. Színpompás falak, és egyéb különlegességek A barlang legkülönlegesebb formakincsei közé tartoznak a pannon felszín negatív lenyomatát képező gótikus ihletettségű homokkő oszlopok, melyek rendkívül jól konzerválták a feltehetően a barlang koránál jóval idősebb (10-14 millió éves) növényi lenyomatokat. Ezek fosszíliák ugyanis a barlangban igen nagy mennyiségben fordulnak elő. A helyenként 2 méteres hosszúságot is elérő növények mindenütt álló helyzetben maradtak fenn, mindez pedig arra utal, hogy a növények nem szállítás útján kerültek ide, hanem a bordák közötti árkokban éltek, a fokozatosan feltöltődő mélyedések homokjában. A barlangban több helyen is találkozhatunk törmelék-felhalmozódással (némely járatban igen jelentős mennyiségben), melyet az üregek felharapózása során keletkezett és keletkező omladéktömbök alkotnak. Ennek legszebb példája az ún. Szürke-terem, ahol e folyamatok következtében leszakadt a főte, és az így keletkezett hatalmas törmelék-felhalmozódás révén szabad szemmel is láthatóvá váltak az egykoron egymásra épült üledékek rétegei. A barlang talpszintjét jóformán mindenütt az oldási maradékként fennmaradt porló dolomit alkotja. Egyes helyeken szürke agyagbefolyások láthatók omlásos felharapózásokra utalva, valamint magas vastartalmú vörösagyag és okker is található elszórtan. Mivel a barlangban a járatok elhelyezkedését illetően nem tapasztalható uralkodó irányítottság, előre nem számítható ki, hogy van-e folytatás, lehetséges-e újabb szakaszok feltárása. Kizárólag a kutatók feltételezései, valamint a radondetektoros vizsgálatok eredményeiből levont következtetések lehetnek iránymutatóak. A barlangban több ásványkiválás is található. Legjelentősebb a sok helyütt és változatos formában megmutatkozó gipsz (CaSO4), mely az egyes homokkőoszlopokon kristálycsoportokat, máshol egyedi és megismételhetetlen formákat - gipszrózsákat, gipszlapokat, és hajszálvékony gipsztűket - alkotnak. A gipsz képződése a homokkőben lévő pirit bomlásához kapcsolódik. Gyakori ásvány a barlangban a barit is, mely igen különleges formákban mutatkozik meg. Az ásványcsoportosulásokban helyenként pirit, valamint gipszkristály is felfedezhető, ez utóbbi a mangán- és vas-oxid tartalom által helyenként a narancstól, a rózsaszínen át egészen a barnásvörösig terjedő színskálát vonultat fel. Igen szép számban és változatosságban található meg az ún. limonitcseppkő, melynek hazánkban - az ugyancsak Cserszegtomaj területén nyíló Acheron-kútbarlang kivételével - ez az egyetlen előfordulási helye. E képződmények a fedőben lévő pirites rétegek vegyi bomlása során keletkeznek. Színük a világosbarnától egészen a sötétvörösig terjed. Fejlődésük jelenleg is tartó folyamat. Új felfedezésnek tekinthető egy olyan típusú "cseppkő", melynek anyaga montmilch-szerű, lágy, fehér, túró állagú, külsejét mangános kiválás borítja. Hosszúságuk 5-15 cm, vastagságuk 1-4 cm. Egy idő után állagukból adódóan képesek saját súlyuk alatt leszakadni. Látványa a kiömlő lávához hasonlatos, a sötétvörös, helyenként csaknem koromfekete mangános bevonat alól vakító színben tűnik elő a cseppkő anyagát adó "montmilch", akárcsak a lefolyó láva megszilárdult kérge alól kivillanó folyékony láva. A barlang több pontján, a homokkőfalakon találhatók még tenyérnyi hidrohematit kiválások (kék-vörös foltok), melyek szintén egyedinek tekinthetőek. A kiszáradás során kialakult orientált kristályszerkezet miatt látszik némelyikük kékes színűnek. Több helyen az élénk vörösbe és kékbe öltöztetett oszlopokon a páratlan látvány még gipszkristályokkal is társul. A barlang eddig szakemberek által sem meghatározható, legkülönlegesebb képződményének számítanak egyes színes kiválások a homokkövön, a foltok lila, kék, zöld, sárga és a vörös élénk árnyalataiban pompáznak. Méretük a pár centiméteres átmérőtől egészen 30-50 cm-es nagyságig terjed. A kútbarlangban található számos növényi lenyomat mellett, további fosszíliáknak is fellelhető néhány igen szép példánya. Az 1980-as években az Acheron Barlangkutató Csoportnak sikerült egy vízilófogat találnia, azóta csak a közelmúltban leltünk fel újabb példányokat. Legszebb leleteink egy, a Szürke-terem leszakadozott főtéjéből előkerült fésűskagyló, több fajta csiga maradványai, valamint csalánozók kövületei. Különleges klimatikus viszonyok A Cserszegtomaji-kútbarlang hőmérséklete egész évben állandó 12,8-13 °C, ami magasabb, mint ahogy az a földrajzi szélességnek megfelelően elvárható lenne. A klimatikus viszonyok azonban egyéb téren is különlegesek. A barlangban a hazai átlagnál jóval magasabb a levegő szén-dioxid tartalma. Az értékek kimutathatóan a belső zónákban emelkedettebbek, olykor elérhetik az 5-7 térfogatszázalékot is. A CO2 mértékét a külső és a barlangi légtér légnyomásainak különbsége következtében kialakuló légáramlás szabályozza. Magas légnyomás esetén a barlangba befelé áramló levegővel a CO2 mértéke csökken, alacsony légnyomás esetén kifele áramló levegő uralkodik, ilyenkor viszont dúsulás következeik be. A korábbi elméletek szerint a magas CO2 a pirit bomlása során keletkezik, ma már inkább azt a nézetet valljuk, hogy a barlang alatt meghúzódó hévíz okozhatja az országos átlagnál magasabb hőmérsékletet, és ugyanez befolyásolja a szén-dioxid mennyiségét is. Az elmélet helyességének megállapítása céljából a barlangban rendszeresen végzünk radondetektoros méréseket, együttműködve a debreceni Atommagkutató Intézettel (ATOMKI), valamint Kávási Norbert személyében a Veszprémi Egyetem Radiokémia Tanszékével. A barlang különböző pontjain az ATOMKI által küldött detektorokból 50-et, a Veszprémi Egyetemtől pedig 14 darabot helyeztünk el. A nyomdetektorok a barlang átlagosnál magasabb radonsugárzását mérik, így térképezve fel a barlangot, az esetleges további feltáró kutatás érdemességére vonatkozó adatokat szolgáltatva. Csoportunk 2004 novemberében vette fel a kapcsolatot dr. Csige Istvánnal, a debreceni ATOMKI Radon Csoportjának vezetőjével. A barlangok radon sugárzásáról Székesfehérváron tartott előadásán elhangzott, hogy a barlangban végzett huzatmérések (Élettani és klimatológiai kutatótábor a Cserszegtomaji kútbarlangban 1996, Vizsgálatok a Cserszegtomaji kútbarlangban 1997) alapján a barlang feltételezhetően nyolcszor, tízszer nagyobb a jelenlegi 2500 méteres hosszúságánál. (A radon az alfa-sugárzás fajtájához tartozó nemesgáz. A földkéreg anyagaiban termelődő radon a keletkezési helyét körülvevő anyagban szétáramlik, így attól jelentős távolságokra is eljuthat. Zárt térben, barlangi üregekben koncentrációja nagymértékben feldúsulhat. A radonmérések egyébként fontos adatokat nyújthatnak természeti jelenségek, éghajlati elemek kutatásához is (pl. geológia, hidrogeológia, szeizmikus mozgások előrejelzése.) A barlang élővilága Sok egyéb mellett a kútbarlang élővilága sem tekinthető szokványosnak. Az állatvilágot kizárólag néhány alsóbb rendű faj képviseli. A barlangban 1982-től végeztek rovartani vizsgálatokat, a begyűjtött egyedekről hamar kiderült, hogy egyedülálló leletre bukkantak a biológusok. Olyan penészes, gombás anyagokban fejlődő barlangkedvelő rovart találtak, melyekből száz év alatt mindössze 10 db-ot gyűjtöttek be hazánkban. A bejárati csapdában pedig egy árnyéklégy-féle rovar akadt "horogra". Későbbi években is végeztek ilyen irányú tudományos tevékenységet kutatóink, a begyűjtött példányokat azonosítás céljából Svájcba küldték, azonban a meghatározás még várat magára. Élettani expedíció A hazai barlangkutatás történetének egyik meghatározó eseménye volt a Cserszegtomaji-kútbarlangban 1996-ban és 1997-ben végzett 1-1 hetes időtartamú élettani és klimatológiai expedíció. A tudományos programban a helyi Labirint Egyesület tagjain kívül kilenc barlangkutató szervezet képviseltette magát. Az expedíció ötletgazdája és szervezője Fehér Katalin, a Pagony Barlangkutató Csoport vezetője volt. Az expedíció klimatológiai, radiometriai, élettani, mikrobiológiai és geológiai vizsgálatok elvégzésére, valamint feltáró kutatásokra szerveződött. 1998-ban ugyanez az összetételű csapat hasonló expedíciót szervezett az aggteleki Baradla-barlangban. Kutatások napjainkban A kútbarlangban jelenleg is zajló feltáró és tudományos tevékenységet a Labirint Karszt-és Barlangkutató Sport Egyesület végzi. E csoport 2002-ben a hévíz visszahúzódásának nyomait kutatva tárta fel a barlang legnagyobb termében a forrástölcsért kibontva (Szabó Pál Zoltán- terem) egy több mint hét méter mély akna ásásával az ún. "Alsó-szintet". "Leél-Őssy Sándor több cikkben foglalkozott a Cserszegtomaji kútbarlang-kialakulásával, morfológiájával. Szerinte a hévízfeltörés alacsonyabb szintre szállásával a kútbarlang szárazzá vált, további fejlődése megszűnt, pusztulásnak indult. Valószínűnek tartja, hogy a mai járatok csak a barlang felső szintjét képezik, s ezeket eredetileg függőleges aknák kötötték össze az alsóbb szintekkel. A hévforráskürtők azonban már teljesen eltömődtek, így feltárásukra kevés remény van."(Részlet Kordos László: Magyarország barlangjai c. könyvéből, Gondolat - 1984) Leél-Őssy Sándor elméletére alapozva végeztük a barlang feltárását. Folyamatos ácsolás mellett a kezdeti pordolomit után megjelent nedves szürke agyagos dolomit, melyben szabálytalan elhelyezkedésben téglatest formájú gipsztőröket (2-5 cm hosszúságúak) fedeztünk fel, majd elértük az üledékes dolomitréteget. Itt 4 méter mélységnél repedésre ill. légrésre figyeltünk fel (kb. 20- 25 cm átmérőjű), mely szálkő-dolomithoz érve elvált. Hasonlóan a "Felső-szinthez", a falfelületeken itt is megjelentek a mangán-oxidos, vas-oxidos bevonatok. A bíztató eredmények hatására folytattuk a talpszintsüllyesztést. A légrést tovább bontva 7 és fél méter mélységben kitárult egy gömbfülke, amelyből szintén 5-10 cm-s légrések indulnak. A légrések irányában porszáraz dolomit üledékréteg található. A további kutatást illetően azonban félő, hogy a hévíz visszahúzódásakor a dolomit és szálkő-dolomit közötti részeket esetleg a később megjelenő karsztvíz hordalékai eltömedékelték. Jelenleg az akna feneke a valamikori kút fenekétől (63 m) két méterrel lejjebb van (a kútban 3 méteres vízoszlop volt a kútásók elmondása szerint). Elméletileg a vizesedésnek hamarosan meg kellene jelennie, de a jelenlegi állapot szerint porszáraz minden. További ácsolással ill. talpszintsüllyesztéssel további járatok felfedezésében bízunk. Szencz Lívia, Takács Ferdinánd * * * * Túra a barlangban A kútbarlangot Cserszegtomaj község temetőjénél, közvetlenül a főút mellett találjuk. Lejárata olyannyira jellegtelen, hogy első ránézésre egy csatorna vasráccsal lefedett aknájának vélhetjük. Csak közelebb hajolva, illetve a fedelet felhajtva tapasztalhatjuk meg, hogy tulajdonképpen egy beláthatatlan mélységű kút fölött állunk. A barlang nemcsak hihetetlenül zegzugos jellegével okozhat kellemetlen meglepetéseket a tájékozatlan behatolónak, hanem, mint ahogy olvashattuk, különleges klimatikus adottságai révén is. Leginkább a gyakorta magas szén-dioxid koncentrációtól kell tartanunk, és mivel ez összefügg a felszíni légnyomással, leszállás előtt érdemes pillantást vetni a légnyomásmérőre. 2005 áprilisában társaimmal volt szerencsénk Takács Ferdinánd és Balogh Csaba vezetésével egy alapos barlangbejáráson részt venni. Miután a helyszínre érkeztünk kiderült, hogy az időpont kevésbé tűnt alkalmasnak a leszállásra, mivel a barométer alacsony értéket mutatott, ami a szén-dioxid kifelé áramlását, vagyis a járatszinteken való feldúsulását tette lehetővé. Mindezek a negatív előjelek ugyan kissé lehangoltak bennünket, de azért mindenképpen tenni akartunk egy kísérletet. Az elképzelés az volt, hogy egyikünk a kút aljába ereszkedik, majd megpróbálja lángra lobbantani öngyújtóját. Ha ez sikerül, mehetnek a többiek is, ellenkező esetben nem kockáztatjuk egészségünket. Az öngyújtó szerencsénkre kiállta a próbát, a felvillanó szikrák meggyőztek bennünket. (Odalent már kedvező jel volt az is, hogy sem a "várva várt" légszomj, sem pedig a fejfájás nem jelentkezett, csupán hőérzetünk fokozódása éreztette velünk a szokásosnál magasabb mértékű szén-dioxid jelenlétét.) Másodikként köthettem be magam a kötélre, majd ereszkedőgépem segítségével kb. 3 percen át süllyedtem a barlang bejáratát jelző fapallóig. A kút falára ugyan 1988-ban létrát rögzítettek, ezt azonban csak a felmászásnál célszerű igénybe venni. A leszállás sokkal kényelmesebb és biztonságosabb kötélen, mint a sötétségbe vesző, nedves létrafokokat keresgélve. Hozzáteszem, hogy a barlang bejárására csak a kötéltechnika alapjaival tisztában lévő, gyakorlott barlangászok vállalkozhatnak Miután mindenki leért, a bejárati termecskében megszabadultunk a kizárólag le-, illetve kiszálláshoz szükséges felszerelésektől, majd belevetettük magunkat a barlang labirintusába. A rendkívüli módon osztódó járatokat, melyekben néhol négykézláb, de leginkább hason kúszva tudtunk közlekedni, olykor-olykor egy-egy teremszerű kiszélesedés osztotta meg. Ezeken a helyeken már kényelmesen felülhettünk, sőt akadt olyan is, ahol felállva várhattuk be társainkat. Vezetőnk minden pihenőnél lelkesen dörzsölgette az öngyújtót, amely, még ha haloványan is, de az éltető oxigén meglétét jelezte. Ugyanez az eszköz később mindannyiunk megnyugtatására még lángra is gyulladt, igaz erre csak egyetlen helyen került sor, de ez elegendő volt ahhoz, hogy hosszabb pihenőt tartva regeneráljuk szervezetünket. Nem kevesebb, mint öt órát tartózkodtunk lent, miközben a barlang fantasztikusan szép képződményeit (gipszkristályokat, különböző oldásformákat, fosszíliákat és látványos színeket produkáló ásványkiválásokat) csodálhattuk. Lelkiekben már jó előre próbáltunk felkészülni a felmászásra, ami korántsem olyan egyszerű, mint amennyire az ember a létrára nézve gondolná. Nem kevesebb, mint 180 létrafok sorakozott felettünk, ami egyáltalán nem kevés. Különösen nem egy kimerítő, intenzív izommunkát követelő ötórányi kúszást, mászást, húzódzkodást követően. Belülről az egész úgy tűnik, mintha egy átlagos gyárkémény belsejében akarnánk felmászni (a magasságot illetően - mely egy 17 emeletes épületnek felel meg - talán nem is tévedtünk nagyot). A létra rögzítésekor a helyi kutatók a kimászást könnyítendő, két acélcsővel harmadolták a magasságot, ezekre kiülve gyűjthet erőt a felfelé haladó. Hasznos dolgok ezek. Mindemellett, természetes volt, hogy felmászáskor a kötéllel is biztosítottuk magunkat. Lieber Tamás © 1999-2005 BEBTE www.bebte.hu A legjobb találatok a következőhöz: kútbarlang cserszegtomajA Cserszegtomaji-kútbarlang a pannon homokkő és triász dolomit réteghatárán helyezkedik el. Az egykori felszín arculata, és jellegzetességei nagyban... Ugrás a szövegre »Több találat »« Kevesebb találat
Arborétum
A Hévíz felőli falurészen fekvő 20 ha-os arborétumban jelenleg kb. 200 fajta fenyőt és örökzöldet láthatnak az érdeklődők.
Horváth Jenő botanikus, növénynemesítő 1966-ban vásárolta ezt a területet azzal a céllal, hogy egy tujákból, fenyőkből álló gyűjteményt hozzon létre. Az arborétum gyorsan híressé vált, mert a nemesített állomány egyre több díjat hozott tulajdonosának.
Festetics Pince és Nyugat-Balaton Várszínház
Cserszegtomaj a világhírű cserszegi fűszeres szőlő- és borfajta hazája, mely ma is megtalálható a szőlősökben. A nagy múltú, frissen felújított Festetics-pince szeretettel várja az idelátogatókat.
Margit kilátó
Tekintse meg látnivaló ajánlónkat Cserszegtomaj településen aktív szabadidő és kalandpark kategóriában.
A 31 méter magas faszerkezetű kilátóból nagyszerű körpanoráma nyílik - rálátni a Keszthelyi-öbölre, a környező vidékre, át a déli partra, és szép időben a Bakony magaslatai is feltűnnek.
Szerkezeti érdekessége, hogy modern lift működik a belsejében, pedig a torony fából épült, nincs körbebetonozva a liftakna.
A kilátó a település Hévízhez közel eső végén, az arborétumhoz közel áll. Az arborétum létrehozója, Horváth Jenő botanikus építtette a feleségének, innen kapta a Margit nevet.
Rózsafüzér Királynője templom
Cserszegtomaj község Önkormányzata a jogszabályi előírásoknak ..... Amikor Zsigmond király 1421-ben Rezi várát elzálogosította a Medveieknek, akkor a ..... Egyik restaurálás alkalmával a Rózsafüzér királynője tiszteletére szentelték. ...
Szent Anna Kápolna
A tomaji községrész temetőjében látható a barokk stílusú Anna kápolna.
Meghatározás
Cserszegtomaj látnivalók linkjei Arborétum, Festetics Pince, Kútbarlang, Margit Kilátó, stb. Arborétum, Okker- és piritbánya, Európa tér, Templom, Szent Anna kápolna, Várszínház.